Pack-Market Portál



LOPEC 2014

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Növekedés minden területen. A szerves és nyomtatott elektronika bemutatta hatalmas potenciálját Münchenben a LOPEC 2014 kiállításon és konferencián, május 26.- 28. között.

Kapcsolódó képgalériánk megtekintéséhez kattintson a képekre, vagy ide >>

A kiállításhoz kapcsolódó plenáris ülésen, Khalil Rouhana az Európai Bizottság kommunikációs hálózatok, tartalom és technológia Főigazgatóság igazgatója kijelentette, „Szükség van az olyan platformokra, mint a LOPEC, hogy az új technológiák láthatóvá váljanak a végfelhasználói piac számára”, majd így folytatta: „Az EU 70 millió Euróval támogatja a kutatás-fejlesztést és az innovációt a nyomtatott és szerves elektronika területén idén és 2015-ben - kiemelve az új technológia fontosságát.”

Wolfgang Mildner, a LOPEC elnöke és OE-A Európa alelnöke hozzátette: „a LOPEC azt mutatja, hogy a nyomtatott elektronika egyre érettebb és egyre inkább megtalálja a helyét és alkalmazási területét, olyan iparágakban, mint a gyógyszeripar, az autóipar, a szórakoztató elektronika és a csomagolás. Számos példát láttunk az egyedi alkalmazásokra a vásáron.” Thomas Kolbusch, a kiállítás alelnöke pedig hozzátette: a konkrét alkalmazásokon kívül az eddigieknél sokkal több, a tömegtermelésre is alkalmas gépet lehetett látni itt élőben, működés közben.”

A LOPEC a nagy nemzetközi érdeklődésnek örvendett, a látogatók több mint 50 százaléka érkezett külföldről. Németország mellett, az első 5 ország: Nagy Britannia, Franciaország, az USA, Dél-Korea és Tajvan volt. Ez volt az első alkalom, hogy a LOPEC kiállításra nagy delegációval érkeztek az ipar és a kutatás vezető képviselői Tajvanról és Szingapúrból. Dr. Reinhard Pfeiffer, a Messe München vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott: „a látogatók növekvő száma és az, hogy nagy részük külföldről érkezik, azt mutatja, hogy a LOPEC a legfontosabb platform a nyomtatott elektronikában, világszerte.” A rendezvény számaiban is ez látszik, mind a kiállítók számában, mind az igénybe vett kiállítási területben 26%-os növekedés mutatkozott, idén 18 országból 139 vállalat állított ki.

Andreas Gryglewski a Bosch Rexroth Plastic Electronics üzletfejlesztési felelőse megerősítette, hogy a LOPEC több szektorban is fontos: „Sok látogató érkezett a különböző iparágakból, hogy megtudja, hogyan fogja megváltoztatni a nyomtatott elektronika a hagyományos iparágakat.” A LOPEC már találkozott ezzel a kereslettel az idei rendezvény különleges bevezető eseményein és tárlatvezetésein, valamint az innovációs különbemutatókon, melyek alkalmazási példákkal, többek között az Airbus bemutatójával támasztották alá a mondanivalót.

A kapcsolódó három napos konferencián elhangzó 195 előadás, melyet 28 ország szakértői tartottak, ugyancsak fontos része volt a LOPEC kiállításnak. A plenáris ülések nagyon széles palettát fedtek le, beleértve az üzleti stratégiát a cégeknél, mint például a Heraeus, a regionális stratégiákat az EU-ban és Japánban, valamint a követelményeket az iparban és a speciális alkalmazások területén, mint például szerves, fotovoltaikus építési integráció az AGC Glass Europe cégnél. Kutatóintézetek, mint például a VTT Műszaki Kutatóközpont, vagy a Holst Centre nyújtott kitekintést az integrált intelligens rendszerek alkalmazásairól olyan területeken, mint például az egészségügy vagy a jó közérzet.

A következő LOPEC kiállítás 2015. március 3. és 5. között kerül megrendezésre Münchenben.

A LOPEC-ről
(Large-area, Organic & Printed Electronics Convention) a vezető nemzetközi kiállítás és konferencia a nyomtatott elektronika, a high-tech vállalkozások bemutatkozásának helyszíne Münchenben. A LOPEC rávilágít a jelenlegi trendekre, bemutatja az innovatív termékeket, piaci lehetőségeket kínál az ipar számára, és elősegíti az új anyagok, gyártási folyamatok és alkalmazások széles skáláját a különböző iparágakban. A LOPEC kiállítást közösen szervezi az OE-A (Organic and Printed Electronics Association) és a Messe München GmbH.

 


Élelmiszer-hulladékok, a hazai helyzet

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Kapcsolódva az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), Környezetvédelmi Programja (UNEP), valamint a Messe Düsseldorf által fémjelzett SAVE FOOD kezdeményezéshez, megkérdeztük a Vidékfejlesztési Minisztériumot a hazai helyzetről az élelmiszer-hulladékok tekintetében.

Azt a választ kaptuk, hogy a témában az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) készített egy tanulmányt, 2013. őszén, melynek megállapításai szerint Magyarországon a nyugat-európai, észak-amerikai helyzethez képest lényegesen csekélyebb, "csak" mintegy 35 - 40 kg / fő / év a hulladékká váló élelmiszer mennyisége. Ezzel együtt megfogalmazták következtetéseiket és javaslataikat a megelőzésre és a szemléletformálásra.

Köszönetet mondunk a tanulmány alább olvasható kivonatának rendelkezésünkre bocsátásáért az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek és a kutatást vezető Aliczki Katalinnak.

Következtetések, javaslatok

Következtetéseinket a Hulladék-gazdálkodási Információs Rendszer adataira alapozottan tettünk, a KÉKI által 2011-ben készített (Szabó et al., 2013) Magyarországra vonatkozó vizsgálatainak és interjú anyagának felhasználásával, összhangban az Európai Bizottság 2013-ban kiadott javaslataival (Somville, 2013).

Eddig nem került kidolgozásra Magyarországon élelmiszer-veszteség mérésére alkalmas módszertan, ezért javasolt az európai normának megfelelő mérési módszert követve az élelmiszer-veszteség mértékét feltérképezni és megelőzési és csökkentési tervet készíteni. Tovább kell pontosítani a különböző veszteségtípusokat azok okai szerint. A jelenség jobb megértéséhez alapvetőek a veszteségeket és a pazarlást az egyes szakaszok szerint számszerűsítő tanulmányok. A megelőző fellépéseket ellenőrizhető érvekre támaszkodva kell megkezdeni. Ezek a fellépések annál is fontosabbak, mert a pazarlással összefüggő költségek a megtermelt hulladék mennyiségének arányában csak nőni fognak a jövőben. Ehhez az érintett hatóságok (VM, Közterületi Felügyelőség, Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, KÉKI, AKI), adatgyűjtő szervek (KSH, Hulladék-gazdalkodási Információs Rendszer stb.), illetve non-profit szervezetek (Élelmiszerbak) adatainak szinkronizálása javasolt.

A megelőző politikának valamennyi érintett szereplő közösen egyeztetett fellépésén kell alapulnia. A végrehajtandó intézkedéseket az érintett szereplők, élelmiszerfajták és fogyasztási módok szerint kell megkülönböztetni, hogy minél előbb konkrét eredmények születhessenek.

A primér termelési szakaszban többféle elképzelést lehet továbbfejleszteni:

folytatni és intenzívebbé kell tenni az alkalmazott kutatást mind állattani, mind növénytani szinten a betegségek, az elégtelen műszaki feltételek vagy az éghajlati tényezők miatt bekövetkező veszteségek csökkentése érdekében; az Európai Innovációs Partnerség "Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság" programja (Bliek-De Jong, 2012) illeszkedhetne ehhez a fellépéshez;

a jelenlegi és a jövőbeli KAP által is támogatott szakmaközi megállapodások végrehajtásának elősegítése, ügyelve azok hatékonyságára és a fenntarthatóság irányában történő kiigazítására;

a mezőgazdaság továbbra is meghatározó szerepet fog játszani az élelmiszeripar beszállítójaként, ugyanakkor a forgalmazási utak rövidítésének ösztönzése, illetve ennek kidolgozása hozzájárulhat a veszteségek és a pazarlás csökkentéséhez, mivel a termelés és a fogyasztás láncszemei között kiiktatja a közbülső szereplőket.

A feldolgozóiparban: olyan kiszerelési formájú (az egyes élelmiszeripari termékekre szabott csomagolási formák és méretek stb. révén) termékek piacra kerülését célszerű támogatni, amelyekkel elősegíthető a háztartások élelmiszer-pazarlásának csökkentése;

új élelmiszerek és összetevők fejlesztése, annak érdekében, hogy a minőség-megőrzési idő meghosszabbítható legyen;

az esztétikailag nem megfelelő termékek vagy élelmiszeripari melléktermékek feldolgozásának fejlesztése.

A vendéglátásban tevékenykedők iskolai tananyagát módosítani szükséges. Célszerű bevezetni az élelmiszer-pazarlás különböző válfajaira való figyelemfelkeltést, legyen szó a készletek kezeléséről, a szelektív hulladékgyűjtésről, a lehetséges pénzügyi nyereségről vagy éppen a téma fogyasztói megközelítéséről.

Mind a termelési láncban dolgozók, mind pedig a fogyasztók irányába kommunikációra van szükség a fogyasztói magatartás megváltoztatása érdekében.

A hulladéknak minősíthető, lejárt szavatosságú élelmiszerek begyűjtését, megsemmisítését végző létesítmények, cégek hálózata kiépült, mind európai uniós, mind hazai szempontból jól szabályozott. A lejárat vagy lejárat közeli szavatosságú élelmiszeripari hulladékok csaknem kizárólag a kereskedelmi egységekből kerülnek ezen szolgáltatókhoz. A kereskedelmi egységek e tekintetbeli eltérő eljárási műveletei miatt ez a tevékenység azonban felülvizsgálatra, szabályozásra szorul (nagyon sok hulladékként elkülönített, lejárt élelmiszer kerül vissza fekete csatornákon keresztül egyes boltokba, illetve a háztartásokba).

Magyarországon az élelmiszer-veszteségek egy része a minőség-megőrzési időtartam lejárata miatt keletkezik. Az ebből adódó veszteségek csökkentésének lehetséges útja az anyagi hasznosítási lehetőségek differenciáltabb szabályozása. Mivel a lejárt minőség-megőrzési idejű élelmiszer csak a jogszabály szerint hulladék, valójában emberi fogyasztásra még alkalmas minőségcsökkent termékről van szó, mind az eladó, mind a felhasználó ellenérdekelt annak hulladék-ártalmatlanítási termékpályára kerülésében a lejáratot követően (a szegényebb fogyasztókat a kedvezőbb ár, illetve esetleg az adományként való hozzájutás, a kereskedőket pedig a kisebb veszteségek, illetve a hulladék kezelési költségeinek megtakarítása vezérli). Fel kell kutatni a piacokat az élelmiszerbankok segítségével annak érdekében, hogy a még biztonságos élelmiszerek visszakerülhessenek az ellátási láncba. Itt elsősorban a "best before" termékek jelennek meg, amelyek a "minőségét megőrzi" felirat után álló dátumot követően is biztonságosan fogyaszthatók, azzal a feltétellel, hogy az adott terméknél betartották a tárolásra vonatkozó utasításokat.

A csökkent minőségűként való forgalomban tartás a lejárat után az ipar és a kereskedelem szoros együttműködését igényli, továbbá bizalmi partnerkapcsolatot feltételez. Ezen feltételek teljesülése jelenleg kétséges: a kereskedőnek tudnia kellene a minőség-ellenőrzési időtartamot, továbbá az annak megállapításakor alkalmazott szakmai számításmenetet annak érdekében, hogy költségnövelő bevizsgálás nélkül is vállalkozni tudjon a csökkent áron történő forgalmazásra.

A fogyasztó jelenleg akciós áron juthat hozzá a lejárat előtti termékekhez, és számára ez a gyakorlat kedvezőbb, mintha az akcióra a lejáratot követően kerülne sor. Ez a megoldás a kereskedőnek is jobban megéri, hiszen a termék minőségéért még a gyártó tartozik felelősséggel.

Megfontolandó, hogy a jogszabályok ne a lejárt minőség-megőrzési idejű termékek forgalmazására adjanak lehetőséget, hanem ezeket a még fogyasztható termékeket a már meglévő élelmiszer-adományozási rendszerbe csatornázza be, így gondoskodva a pazarlás visszaszorításáról, hozzájárulva az Élelmiszersegély Program termékalapjához (itt is a visszaélés lehetőségeinek visszaszorítását kell alaposan átgondolni).

Elemzésünk szerint annak ellenére, hogy a legális lehetőségek meglehetősen korlátozottak az ártalmatlanítási költségek csökkentésére (lejárathoz közel termékek akciós kiárusítása, élelmiszerbanknak, állatmenhelyeknek, illetve állati takarmányozásra történő felajánlás) a napi gyakorlat igen sokszínű, veszélyes és visszatérő jelenségekkel terhelt (átcímkézés, lejárt termékek bevizsgálás nélkül, nyomon követhetetlenül történő értékesítése csökkentett áron). Mindez azt mutatja, hogy csak olyan változtatásokat szabad végrehajtani a jelenlegi merev rendszer oldására, amely az élelmiszer-biztonsági szempontok elsődlegességét és a termékpályák nyomon-követhetőségét biztosítja, továbbá a fogyasztók egészségét veszélyeztető, illetve az őket megtévesztő tisztességtelen piaci szereplők jogi szankcionálását is lehetővé teszi. Ennek a jelenségnek további vizsgálata és elemzése javasolt.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai alapján a lejárt szavatosságú termékek (élelmiszerek, ételek) növekvő mértékben fordulnak elő a vendéglátásban, ezért itt a jó gyakorlatot szabályozó útmutatók kidolgozása javasolt, ami segítené a gazdaságosabb, pazarlásmentes és biztonságos élelmiszer- és ételforgalmazást.

A vendéglátásban többségében megoldatlan a karitatív célra történő hasznosítás, ennek lehetőségeit célszerű lenne megvizsgálni. Az élelmiszerbankok a forrásaik csökkenése mellett az igények növekedésével néznek szembe ezért a hatóságok részéről mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az élelmiszerek könnyebben eljuthassanak a célcsoportokhoz. Az élelmiszer-biztonság elsődleges fontosságának megtartása mellett a hatóságoknak feltétlenül felül kell írniuk egyes adminisztratív előírásokat, hogy segítsék azon kereskedők munkáját, akik inkább az élelmiszerbankokat kívánják élelmiszerrel ellátni, mintsem hogy egyszerűen megszabaduljanak a még fogyasztásra alkalmas termékeiktől. Hasonló megjegyzés tehető a vendéglátók, éttermek tekintetében is. Az egyes tagállamokban az ajándékozó felelősségének bizonyos feltételek mellett történő átvállalására és az adózási ösztönzőkre vonatkozó kísérletek népszerűsítését is bátorítani kell.

A hazai szabályozás nem a 178/2002/EK rendeletből vezethető le, hanem a saját jogrendünk előírása, amely a megfelelő követelmények betartásával megváltoztatható.
Feltétlenül javasolt az élelmiszerlánc szereplőinek (előállítók, kereskedők, fogyasztók) speciális tudnivalóiról és tennivalóiról tájékoztató honlap kialakítása és folyamatos frissítése.

  

Pakk csomagolásdizájn-verseny

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Összesen 12 díjat adott át a Kreatív Csoport csomagolásdizájn-versenyének eredményhirdetésén. A Pakkra 42 munkával neveztek, 15 döntős munka született.

Idén 42 pályázat érkezett a Kreatív Csoport Pakk csomagolásdizájn-versenyére. A legtöbb pályázattal, néggyel a Brandcontrol nevezett. A zsűri a meghirdetett kategóriákat több helyen összevonta, illetve a pályázatokat is számos esetben áthelyezte másik kategóriába. Végül nem minden kategóriában jelöltek meg győztest, illetve az adott kategórián belül megosztott helyezések is előfordultak.

A nevezések közül 15 jutott shortlistre, és végül 12 kapott díjat: három első helyezés született, négy pályázat lett második, öt pedig harmadik.

Forrás: Kreatív Online
Fotó: F. Szalatnyay Judit

Ide, illetve a képre kattintva tekintheti meg F. Szalatnyay Judit fotóit a Kreatív Csoport csomagolásdizájn-versenyének 2013. június 19-i eredményhirdetéséről és a nyertes pályázatokról >>

Bővebben...

 


Műanyag és gumiipari kilátások

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Tények, adatok, összefüggések Dr. Rüdiger Baunemann, a K 2013 szakvásár kiállítói tanácsadó testülete tagjának, a május 9-i budapesti sajtótájékoztatón elhangzott előadása alapján.

A műanyag- és gumitermékek a hatékonyság iskolapéldáját jelentik. A műanyagból készült hőszigetelés véd a hidegtől és a hőségtől, alkalmazásuk pedig több fűtőanyagot takarít meg, mint amit előállításuk igényelt. A járművekben fém helyett alkalmazott műanyag csökkenti a közúti járművek és repülőgépek súlyát: a könnyűszerkezetes építéssel üzemanyagot takarítanak meg és kímélik a természetei erőforrásokat. A legkorszerűbb gumiféleségekből készítet abroncsok csökkentik a gördülési ellenállást és az üzemanyag-fogyasztást.

A műanyagok és gumiféleségek tekintetében azonban nem csak a használatban fontos szempont a hatékonyság, hanem ez a teljes értékláncban is bűvös varázsszó. A hatékonyságnak nem csupán a műanyag- és gumitermékek használatában, hanem előállításában is számos vetülete van.

Mindezen szempontok felismerése, a hatékonyságnövelő lehetőségek felmérése, majd értelmes kiaknázása az egyik nagy kihívás, amellyel a műanyagipar vállalatai szembesülnek. A fejlesztés egyrészről új piacokat tár fel, másrészről a versengés kényszere is erősödik. A rövid gyártási és szállítási időkkel az összetett termékek, a legmagasabb minőségi követelmények, valamint az egyre gyorsabb fejlesztés igénye áll szemben. Mindemellett cél a leginkább fenntartható gazdálkodás és a környezet minél kisebb terhelése. Aki ma talpon akar maradni a világpiacon, az nem kerülheti meg a nagyfokú hatékonyságot.

A hatékonyság fogalmához a műanyagiparban, valamint a műanyag- és gumiipar értékláncában mindenek előtt a természeti erőforrások hatékony hasznosítása kapcsolódik. Az alapanyagok és energiahordozók jelenlegi árainak tükrében ugyanis az alapanyagok, az energia és az üzemanyagok legkisebb szükséges felhasználásával nagyon sok pénzt lehet megtakarítani.

A rendelkezésre álló lehetőségek eddigi kihasználását a legújabb iparági mutatók szemléltetik:

A 2011-es évre a PlasticsEurope, az európai műanyaggyártók szövetsége a világ műanyag-termelését 280 millió tonnára becsülte. A 280 millió tonnából mintegy 235 millió tonna műanyag alapanyag, tehát olyan anyag, amelyet műanyagtermékké dolgoznak fel. A fennmaradó 45 millió tonnát felületi bevonatok, ragasztók, diszperziók, lakkok vagy festékek előállítására használják. Az előző, 2010-es évben mért 270 millió tonnás világméretű termeléshez viszonyítva ez a termelési volumen 3,7 százalékos növekedésének felel meg.

A világ műanyaggyártói ezzel az eredetileg 1,5 millió tonnás műanyagtermelést 1950 és 2011 között mintegy 280 millió tonnára tudták növelni. Ez éves átlagban mintegy 9 százalékos növekedésnek felel meg - sőt a kedvező piacbővülés vége még csak nem is látható. Ezt a hosszú távú fejlődést még a kőolajár és a gazdasági válság sem tudta megállítani. A műanyagipar a gazdaság egészéhez mérten ismét átlagon felüli növekedésre számíthat.

Az európai műanyaggyártás növekedési üteme azonban elmarad a globális adatoktól. A már 2002-ben elért 56 millió tonnás termelési volumen a válság sújtotta 2009-es évben mintegy 55 millió tonnát, 2010-ben 57 millió tonnát és 2011-en mintegy 58 millió tonnát tett ki, ami visszafogott növekedésről tanúskodik.

Bővebben...

  

Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

… címmel rendezett konferenciát a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ). A konferencia színhelyéül olyan patinás helyszínt választott, mint a Magyar Tudományos Akadémia székháza.

Egy tervezett előadás sorozat nyitó rendezvénye volt ez a konferencia.
A szövetség célja a műanyagokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása, a műanyagok sokrétűségének, egyedülállóan kedvező tulajdonságainak, számos felhasználási lehetőségének széles körű bemutatásával. A résztvevők nagy része a szakma képviselője az ipar számos területéről, illetve diákok, akiknek cseppet sem mindegy, hogy korrekt-e az információ.

Dr. Karsai Béla, az MMSZ elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a „műanyag” a „műszaki anyag” rövidítéséből jött létre és csak egy rossz beidegződés, hogy az anyag „mű”, azaz nem valódi. A műanyagok nem környezetszennyezőek, mi emberek vagyunk, akik szennyezzük környezetünket, többek között műanyagokkal is. Czigány Tibor, a BME professzora ízelítőt adott abból a széles felhasználási területből, ahol a műanyagok ma már nélkülözhetetlenek. Példákat villantott fel a jármű-, elektro-, orvostechnika, energetika területéről. Kiemelte a környezeti felelősség fontosságát, hogy átgondoltan kell tervezni a „bölcsőtől a bölcsőig”, és a szemetelést nem azonosíthatjuk a környezetszennyezéssel és természetesen nem írhatjuk a műanyagok számlájára. Heinz Schratt, a PlasticsEurope Austria igazatója ismertette, hogy a világ energiafelhasználásának 37 %-a származik kőolajból, és ennek csak 4-6 %-át fordítjuk a műanyagok gyártására. A műanyagok legnagyobb felhasználási területe a csomagolás, a teljes felhasználás 39,4 %-a. Meglepő adatokat közölt, hogy milyen hátrányok származnának abból, ha nem lennének műanyag csomagolások.

Dr. Tamaska László, a Bay Zoltán Intézet tudományos munkatársa életciklus elemzésről tartott előadást, konkrét példákkal szemléltette, hogy környezeti szempontból is a műanyag a jó választás, mint pl. a papír és a műanyag hordtáska esetében, vagy a papír és polisztirol tojástartó esetében. A környezeti terhelés a tejláncban a csomagolóanyagok előállítása során csak 2 %, míg a mezőgazdaságban, tejiparban 92 %, az elosztásnál 2,5 %, a fogyasztásnál 0,5 %, a hulladékgazdálkodásnál 2 %. Vagyis a tejláncban nem a csomagolás tehető felelőssé a környezet terhelése miatt. Nyéki Anikó, a SABIC igazgatója egy alapanyaggyártó szemszögéből, Zsók Sándor, a Sauflon termelési vezetője pedig egy felhasználó szemszögéből mutatta be a műanyagok előnyös tulajdonságait.

Dr. Belina Károly a kecskeméti Főiskola GAMF Karának professzora a műanyagok autóipari felhasználásáról tartott előadást. Tervezésnél másképp kell eljárni, mint a hagyományos szerkezeti anyagok esetében, figyelembe kell venni az alkalmazott műanyag kémiai összetételét, a termék geometriáját, a feldolgozás körülményeit, a terhelés nagyságát, a hőmérsékletet, az időt, a környezeti körülményeket. A 20 ezer alkatrész jó része már ma is műanyag az autóiparban, és állandóan folynak a kísérletek a fém alkatrészek műanyagra cserélésére, amivel jelentősen csökkenthetjük az autók tömegét. A hallgatóságból a BASF képviselője is említett egy sikeres alkalmazást, fém felnik üvegszál erősítésű poliamidra cserélésére folynak a kísérletek.

Köszönet a szervezőknek a színvonalas rendezvényért.

Kiss Rozália

 

9. oldal / 11

Hirdetés
Főoldal

Eseménynaptár

február 2018
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Aktuális események

Nincs esemény

Állásbörze

Nincs aktuális állásajánlat.
Ma 2018. február 21., szerda, Eleonóra és Zelmira napja van. Holnap Gerzson napja lesz.
Nyomdavilág Online

On-line felhasználók

Oldalainkat 50 vendég böngészi

Szótár

Céginformációk


Hírlevél feliratkozás







Free Joomla Templates by JoomlaShine.com