A SAVE FOOD kampányhoz kapcsolódóan, a csomagolóipar hatékonyan tudja segíteni az élelmiszer pazarlással szembeni küzdelmet. A fejlődő országokban decentralizált csomagológépekkel tudják növelni az élelmiszerbiztonságot, míg a nyugati, iparosodott nemzeteknél a „dobjuk el” mentalitás az okos csomagolásokkal küzdhető le.

A spekulánsok jelenléte a mezőgazdasági termékeknél is megmutatkozik, mint a búza, rizs, szója és kukorica. Olcsón megveszik ezeket a termelőktől és gabona nagykereskedőktől, majd hazardíroznak az árak emelkedésére. Ez egy nyerészkedő üzlet, mert az élelmiszer egyre kevesebb és kevesebb. A művelhető területek hozama növekvő mértékben kerül felhasználásra üzemanyag előállításhoz, közben a termést aszály tizedeli, a világ népessége pedig egyre növekszik. Ezek együtt idézik elő a búza és más gabonák ár-spirálját. Az ENSZ Food and Agriculture Organisation (FAO) szerint 2050-re 9 milliárd ember él majd a Földön, kétmilliárddal több, mint ma.

Ugyanakkor mégsem kell tartani az éhínségtől. "A világon megtermelt élelmiszerek egyharmada, hozzávetőleg 1,3 milliárd tonna elvész az úton a farmtól a tányérig, vagy szemétként végzi," mondja Jenny Gustavsson a Swedish Institute for Food and Biotechnology (SIK) szakembere. Ha ezeket a veszteségeket csökkenteni lehetne, hatékonyabb élelmiszerkezeléssel, az éhínség megfékezhető volna. A hölgy volt az egyik szerzője annak a két tanulmánynak, amelyek a FAO megbízásából készültek és a SAVE FOOD kampány alapjául szolgáltak. Ezt a FAO és a Messe Düsseldorf kezdeményezte idén májusban az interpack 2011 kiállítás kísérőrendezvényeinek sorában.

Ezen tanulmányok megállapításai szerint alapvető változások volnának szükségesek az élelmezéspolitikában. Mostanáig folyamatosan az volt a szemlélet, hogy növelni kell az élelmiszer előállítást, 2050-ig mintegy 70 %-kal, hogy mindenkinek legyen ennivalója. Az új cél: "Mivel a természeti erőforrások korlátozottak, ezért hatékonyabban kell csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, mint növelni a termelést," mondta Robert von Otterdijk, a FAO képviseletében a SAVE FOOD konferencián.

A szemétben gazdag Nyugat
Van néhány megközelítés az élelmiszer-biztonsághoz, ezek egyike a pazarlás az ellátási lánc folyamán a mezőgazdasági termeléstől az otthoni fogyasztásig. Afrika és Ázsia szegény országaiban a probléma az értékteremtési lánc elején található. A svéd intézet szerint fejenként évente 6 és 11 kg élelmiszer megy veszendőbe, a nem kielégítő betakarítási technikáknak tulajdoníthatóan, vagy mert az élelmiszer nem jut el időben az előállítótól a fogyasztóhoz. Például a gyümölcs és a tej megromlik és a hús ehetetlenné válik a mérgező baktériumoktól. De Európa és Észak-Amerika lakossága esetében messze több élelmiszer kerül a szemétbe. Az iparosodott nemzeteknél fejenként és évente 95 és 115 kg közé tehető a még fogyasztásra alkalmas, de egyszerűen a szemétbe dobott élelmiszer mennyisége. Mit hibáznak el, - tekintetbe véve a még fogyasztható élelmiszerek útját a kukáig, ami szükségtelen pazarlás -, ezzel elősegítve a világ szegényebb régióinak éhezését?
"Az élelmiszer kereskedelem nemzetközi. Az emberek akik kidobják az élelmiszert az egészségesebb országokban, hatással vannak az árakra a világ más részein, végül megfizethetetlenné téve néhány terméket a szegényebb országok népessége számára," magyarázta Gustavsson.
Ha az ehető élelmiszer a kukában végzi, ez ugyanakkor növeli az energia és az anyagi javak fogyasztását. Az egyenlet egyszerű, amikor az előállított élelmiszer egyharmada megromlik, az előállításra felhasznált erőforrások, például víz egyharmada is veszendőbe megy, és egy másik egyharmadnyi klímaváltozást elősegítő gázt pumpálunk a légkörbe.

"A „dobjuk el” mentalitás és az energia pazarlás elleni küzdelemben, a fejlett országoknak tisztán meg kell fogalmazniuk célokat," mondta Klaus Töpfer, az UN Environment Program korábbi főigazgatója és a német kormány biztonságos energiaszolgáltatási etikai bizottságának vezetője.
Ő úgy látja, hogy a csomagoló iparnak együtt kellene működnie más ágazatokkal a megoldások fejlesztésében, az élelmiszer előállítás értékteremtési lánca mentén. "Például, azok a csomagolások, amelyek saját maguk mérik a tartalom frissességét, segíthetnek a még fogyasztható, ám kidobásra kerülő élelmiszerek mennyiségének csökkentésében," mondta Christian Traumann, a német csomagológép gyártó Multivac ügyvezetője.
Másrészről a kis méretű, decentralizált megoldások növelhetik az élelmiszer-biztonságot a fejlődő országokban, és felvehetik a harcot a hiánnyal szemben.

Baktérium riadó
Az iparosodott és a fejlődő országokban teljesen más problémákkal szembesül a csomagolóipar. Míg a nigériai farmert meg kell győznie, hogy csomagolja be a termékét az előállítás helyén, ahelyett, hogy bármiféle védelem nélkül szállítja azt, addig a nyugati gondatlanság ellen csak high-tech megoldásokkal tud küzdeni. "Sok fogyasztó úgy tekint a szavatossági idő lejártára, mint amikor az élelmiszert a szemétbe kell dobni, annak ellenére, hogy ezek nagy része még mindig fogyasztható e dátum lejárta után is," tette hozzá Stephan Grünewald a kölni székhelyű Rheingold piac és média analízissel foglakozó intézet munkatársa.
Hogy orvosolják a problémát, az iparnak a „bűvészdoboz mélyére kell nyúlnia”. Fejlesztenek idő-hőmérséklet indikátorokat például, amelyek folyamatosan jelzik a termék frissességi állapotát. A BASF már ajánlja az úgynevezett OnVu címkéket. Ezek speciális pigmenteket tartalmaznak, amelyek megváltoztatják színüket, ha a tartalom többé már nem alkalmas a fogyasztásra. (Az OnVu címkékkel és egyéb kapcsolódó fejlesztésekről írt korábbi cikkünket, Okos csomagolások címmel elérheti ide kattintva >>)
De az innovációk csak akkor fogják ellátni feladatukat, ha az élelmiszer-előállító cégek együttműködnek. A jó hír, hogy növekszik a nagyobb méretű piaci szereplők száma, mint például a svájci Nestlé, amely már részese a SAVE FOOD kampánynak. A Nestlé 20 %-kal akarja csökkenteni emisszióját 2015-ig, a termelés és csomagolás hatékonyságának növelése által, valamint nagyobb mértékben használni megújuló energiát. Végül a csoport célja az is, hogy egyéb dolgok mellett több, nem élelmiszer-forrásból származó, fa, vagy alga alapú bio-műanyagot használjon csomagolóanyagként.

A csomagolóanyag-gyártók és csomagológép-szállítók támogatják az élelmiszer-előállítókat fenntarthatósági stratégiájuk megvalósításában. A "smart packaging" egyike a divatos szakkifejezéseknek. Ezek intelligens és aktív rendszerek, amelyek jelzik a termék minőségi állapotát, és felfegyverzik a csomagolást oxigén abszorberekkel, vagy speciális adalékokkal, így képesek segíteni hogy az élelmiszer hosszabban friss maradjon.
A csomagolások tehát tudnak segíteni, bárhol a világban, mert - és ez világszerte igaz - a hosszabban fogyaszthatónak megmaradó élelmiszer azt jelenti, hogy kevesebb megy veszendőbe.

Az amerikai székhelyű Sonoco cég egyike a zászlóvivőknek a csomagolások mikrochippel való ellátásának fejlesztésében, amelyek szenzorokon keresztül folyamatosan gyűjtik az adatokat a termék állapotáról, mint például a nedvességtartalom és hőmérséklet. Aztán riasztanak, ha az értékek átlépik a beprogramozott korlátokat. Ezek a chipek növelni tudják a disztribúciós rendszer biztonságát is, és feltárják a hézagokat az ellátási láncban, lehetővé téve nagy mennyiségű adat fel-, vagy letöltését a termékről, villámgyorsan, a rádiófrekvenciás technológia használatával.

A trend a sterilitás felé mutat
A Sonoco csomagolási megoldásait úgy tervezik, hogy interaktívak legyenek a tartalommal, távolítsák el az oxigént és a veszélyes baktériumokat, így növelve a termék minőségét és meghosszabbítva annak frissességét.
A német Fraunhofer Institute ugyancsak ajánlja tartósítási megoldásait. " Oxigén abszorbereket, például vasat integráltunk a csomagolóanyag polimer-anyagába," mondta az intézet kutatója Sven Sängerlaub. PET palackokat is preparáltak ily módon és az oxigén-érzékeny italok, mint a sör és a gyümölcslevek hosszabb ideig maradtak fogyaszthatóak.
Fejlesztettek egy mikrobák elleni fóliát is, amely megköti a szorbinsavat az élelmiszer felületén, ott harcolva a szennyezés ellen és így tartósítva azt. Az aszeptikusan csomagolt élelmiszerek ugyancsak hosszabban frissek maradnak. A sterilizálási folyamat során a termék és a csomagolás egymástól függetlenül kerül sterilizálásra. A csomag azután kerül megtöltésre a termékkel egy zárt, steril rendszerben majd lehegesztésre kerül. Így minden baktérium elpusztul és nem tudja újra beszennyezni az árut. Ennek a technológiának az az előnye, hogy az élelmiszert nem kell többé magas hőmérsékletnek kitenni a csomagolásban. Mi több, az aszeptikusan csomagolt élelmiszerek nem igényelnek hűtőláncot. "A csomagolás e formájánál olyan embereknek is szállíthatunk, akiknek nincs hűtője," magyarázta Friedbert Klefenz a Bosch Packaging Technology Group elnöke.

A fejlődő országok piacain azonban, valószínűtlen, hogy sok igény lenne ezekre a technológiákra manapság. Ki tudná ezeket megfizetni és működtetni? Ehelyett, ébred az igény a kis méretű, decentralizált csomagológépekre. „Indiában vannak teherautóra szerelt csomagológépeink, a helyi viszonyokhoz adaptálva, hogy bemutathassuk a csomagolt élelmiszer előnyeit a farmereknek, ugyanúgy, ahogy a helyi hatóságoknak,” mondta Klefenz úr.

Abszorberek és sterilizálás Nyugatnak, új gépek és segítség, hogy saját magukon segíthessenek Afrikának és a hasonló régióknak - az iparnak nagy tervei és számos bejelentett innovációja van. Vajon elérik az áttörést, aminek maradandó eredménye lesz? Ezt végül a fogyasztók fogják eldönteni az elkövetkező néhány évben.