Pack-Market Portál

FOODAPEST

Február 5-8. között zajlott a HUNGEXPO két élelmiszeripari szakkiállítása a FOODAPEST és az UKBA. Közel hétezer négyzetméteren mintegy 200 kiállító részvételével vasárnaptól szerdáig tartottak az események. Az idei volt a második alkalom, hogy ebben a formában együtt kerül sor az élelmiszeripari-gasztronómiai bemutatóra.

A 20 éves FOODAPEST és a 17. alkalommal megrendezésre került UKBA új koncepciója szerint az együtt szervezett kiállítások két hagyományos szakma, a pékek és cukrászok mellett az élelmiszeripar más ágazatait is felsorakoztatja, s így egy eseménybe koncentrálja az élelmiszeripar jelentős területeit.
Az UKBA hagyománya, hogy mindig vasárnap kezdődött, amely hagyomány maradt a FOODAPESTTEL együtt szervezett formában is.

A kiállítás megnyitóján Dr. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar kormányzat intézkedései révén kívánja felgyorsítani a minőség térnyerését az élelmiszerpiacon.

Siklósi Csaba, a HUNGEXPO kereskedelmi igazgatója, Pataki János, a Magyar Cukrász Ipartestület elnöke és Kurdi András a Magyar Pékszövetség elnöke egyet értettek abban, hogy nem lehet óvatos kis lépésekkel átugrani a gazdasági válság okozta szakadékot, csak egyetlen nagy ugrással, előrelendülve. Felhívták továbbá a figyelmet az egészséges táplálkozásra és a minőségi alapanyagok használatának fontosságára.

Ebben az évben közel kétszáz kiállító részvételével mintegy 7000 négyzetméteren zajlottak az események, a hazai üzletláncok mellett olasz, cseh, bolgár, román, lengyel, osztrák, német, belga, lett, nigériai és angol cégek is képviseltették magukat.
A kiállítók XXI. századi technikákkal és alapanyagokkal, az aktuális trendek szerint készült ételekkel és az azokhoz szükséges alapanyagokkal jelentek meg a standokon. Nagy hangsúlyt fektetve az egészséges táplálkozás formáira és technikáira, az ahhoz használható nyersanyagokra.

A kiállítások elsősorban a szakközönségnek szóltak, amelyet a termelők és gyártók, a nagy élelmiszerláncok üzletkötői, a beszerzés szakemberei, nagykereskedők képviselték úgy a kiállítók, mint a látogatók soraiban. De a kiállítók igényeit követve a szervezők nyitottak a nagyközönség felé is.

A kísérő események előadásain szerepeltek a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, a Gazdasági Versenyhivatal, a GfK Hungária Piackutató Intézet, a Pricewaterhouse Coopers Magyarország Kft., a Magyar Márkaszövetség szakemberei továbbá hipermarket láncok, magyar gyártó és export-import cégek képviselői. A kerekasztal beszélgetéseken a részvevők a szakértő közönség körével vitatták meg többek között a jogi és adózási változások, a saját márkás termékek, az export lehetőségek a cégfúzió és felvásárlások témáit. A programok szervezésében a kiállítás hivatalos lapja, a Trade Magazin csapata közreműködött a Hungexpo partnereként.

Az UKBA a hagyományos versenyeken túl ebben az évben különleges nemzetközi bemutatókkal is szolgált. A hazai finomságok mellett német rétesek, olasz szendvicssütők munkáiban gyönyörködhetett a közönség. A FOODAPEST kiállítás egyik kiemelt programja a Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) Díjkiosztó gálája volt, amelyet az AMC szervezett.

A Trade magazin szervezésében került sor a Future Store bemutatóra, mely az ”A” pavilon 207/A standján olyan jövőbe mutató, innovatív, trendi termékek, szolgáltatások, újdonságok, megoldások sorát vonultatta fel, amelyek már elérhetőek a magyar piacon és elterjedésük nagyban befolyásolja a hatékony értékesítés, modern kereskedelem alakulását.

Pillantson be a rendezvénybe a Pack-Market TV segítségével, kattintson ide >>

Termékdíj 2012

Nagy Miklóssal, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség Főtitkárával beszélgettünk a január 1-től hatályos termékdíj törvény által előírt követelményekről, változásokról, a cégek teendőiről.

Tehát először is miben áll a változás, mit is kell megtenniük, változtatniuk az érintett vállalatoknak?
   Az új termékdíj törvény alapvető változása a korábbi rendszerhez képest, hogy a kötelezettek köre a csomagolást kibocsátókról átkerült a csomagolószer gyártójára, importőrére, forgalmazójára.
  Az újonnan kötelezetteknek létre kell hozni a saját rendszerüket, azt az adatbázist, amiben vezetni fogják a nyilvántartást a megfelelő adattartalommal, a számlázási formulát, a számlazáradékok rendszerét, amit előír a törvény. Van néhány szövegváltozat, amit fel kell tüntetni, attól függően, hogy a kötelezett és a vevő milyen megállapodást kötött, pl. átvállalás. Ennek rajta kell lenni a számlán.
Tehát ki kell alakítani a munkarendet. Ezért okozott gondot, hogy a végrehajtási rendelet csak december 29-én jelent meg, mert sok gyártó már január 2-án dolgozott.

Úgy emlékszem, hogy a CSAOSZ jelezte, hogy nem feltétlenül úgy és annyinak kellene lenni a környezetvédelmi termékdíjnak, mint a tervezetben szerepelt. Lett ennek valamilyen foganatja?
   Sajnos nem sikerült elérni ezt, mint ahogy a javasolt fél-, vagy legalább negyedéves halasztást sem. Így aztán most folyamatosan csörög a telefon, január eleje óta, tanácsot kérnek a cégek abban, rájuk most pontosan mi is vonatkozik, mi a teendőjük.

   Ezért mi úgy gondoljuk, ez nem volt szakmailag teljesen átgondolt, hogy a csomagolásról a csomagolóanyagokra, -eszközökre és segédanyagokra került át a termékdíj fizetési kötelezettség. Egy jól hangzó indok volt, hogy ezáltal a kötelezettek száma csökken, így az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, nyilván kisebb a csomagolószert kibocsátó gazdasági társaságok száma, mint a felhasználóké, tehát könnyebben ellenőrizhető. Azonban azt kell hogy mondjam, hogy olyan mérhetetlenül bonyolult az egyéb díjköteles termékáramokhoz képest a csomagolás, hogy arra nem lehet ugyanazt a kaptafát ráhúzni. Más egy gumiabroncs, vagy egy akkumulátor előállítása / behozatala, esetleg egy elektronikus berendezés forgalomba hozatala, mert ezek „egy darab termékek” és más egy csomagolás. Ha például egy ásványvizes PET-palackot nézünk, csak a fogyasztói csomagolás esetében ott a palack, a kupak, a címke. Sok esetben a termékdíj ügyintézésben érintett kollégák nem csomagolási szakemberek, nem feltétlenül tudják, hogy melyik a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag.

   Amit lehet még látni, hogy azok a felhasználók, akik nagy volumenben használnak fel csomagolószereket, szinte kivétel nélkül igyekeznek átvállalni a termékdíj fizetési kötelezettséget, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy továbbra is azt a nyilvántartási, bevallási rendszert akarják fenntartani, mint korábban. 2012. január 1. előtt aki a csomagolást végezte, az tartotta nyilván, vallotta és fizette be vagy a termékdíjat, vagy az úgynevezett licenc-díjat. Azok, akik ezt nagy volumenben végzik, most is ezt akarják. Egyik oldalról nem akarnak előfinanszírozni, mert ugye ez azt jelentené, az eredeti gondolat szerint, hogy amikor eladja a csomagolási összetevőt a gyártója, akkor felszámítja a termékdíjat. Amennyiben ez a nagy felhasználó átvállalja, az azt jelenti, hogy a beszerzésnél nem kell megfizetnie a termékdíjat, tehát nem áll benne, legalább a termékdíj +ÁFA összegében a pénze. Ráadásul, ahol nagy volumenben csomagolnak, ott többször előfordul, hogy exportálnak, esetleg importálnak, akár terméket, akár csak csomagolószert, így ezek a folyamatok bezavarnák a rendszert, ha nem ők foglalkoznának a termékdíjjal, ezért továbbra is a meglévő személyzet fogja végezni ezt, és így kézben tudják tartani, ellenőrizni, a teljes folyamatot.

Bővebben...

interpack 2014 - a speciális témák sikerére építve

A következő interpack, amely 2014. május 8. és 14. között kerül megrendezésre Düsseldorfban, újra az INNOVATIONPARC PACKAGING és a METAL PACKAGING PLAZA témáira épül, amelyek a 2011. évi rendezvényen is sikeresek voltak.

INNOVATIONPARC PACKAGING - SAVE FOOD
  A legutóbbi interpack alatt, az INNOVATIONPARC PACKAGING az élet minőségének volt szentelve, melynek tartalma az EHI (European Retail Institute), a Pan-European Brand Design Association és a Zukunftsinstitut segítségével került összeállításra. A koncepció közvetlenül a fogyasztói magatartást célozta. A speciális bemutató során ez különböző „boltok” formájában valósult meg a legpraktikusabb csomagolási példák bemutatásával. A következő interpack kiállításon az INNOVATIONPARC PACKAGING a SAVE FOOD, a 2011. évi vásár másik sikeres témája felé fordul.

  A SAVE FOOD kezdeményezés, (melyről mi is informáltuk olvasóinkat a helyszínről, korábbi cikkünket ide kattintva éri el >>), az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési szervezete (FAO) és a Messe Düsseldorf együttműködésével jött létre, az interpack-ot egy konferenciával egészítette ki, melynek témája a globálisan elvesző élelmiszer volt, és amely több mint 300 résztvevőt vonzott szerte a világból. A delegációk és az előadók képviselték az élelmiszerek értékteremtési láncát, az előállítástól, a gyártóktól a csomagolásig, és ugyanígy képviseltették magukat a politikusok, (beleértve Ilse Aignert, Németország agrárminiszterét), társadalmi csoportok, civil szervezetek, felismerve ezt, mint a kritikai megbeszélés lehetőségét.
  A globális élelmiszer-vesztés problematikája mellett az élelmiszer értékteremtési lánc is reflektorfényben volt az interpack speciális kiállításán. 2012-től kezdve a SAVE FOOD kezdeményezés nyitva áll a cégek és a magánszemélyek előtt is, akik nem csak pénzügyi támogatással, hanem ötleteikkel is hozzájárulhatnak. A csomagolási ipar cégei mellett a szektor már szinte valamennyi vezető szakmai szervezete jelezte részvételét.
  A kezdeményezés célja, hogy összehozza az üzletembereket, a politikusokat, a kutatókat és így bátorítson konstruktív megbeszélésekre a megoldás keresésében, hogy megfékezhető legyen az élelmiszer-vesztés az értékteremtési lánc során.
  „Az iparágak amelyek érdekeltek az élelmiszerek, a csomagolás és a logisztika területén, nagy szerepet játszanak a SAVE FOOD rendszerében. Végül is, ez egy termékfejlesztés ezen cégek által, amelyek konkrét megoldásokká teszik az ötletek csíráit. A SAVE FOOD a katalizátor szerepét játssza, hogy ezeket az elképzeléseket eljuttassa a cégekhez és szervezetekhez,” hangsúlyozta Jablonowski úr, a kiállítás igazgatója.
  Már készülnek a speciális bemutató tervei az interpack 2014-re, a csomagolástervezők és az ipar együtt fog dolgozni a kigondolt intelligens megoldásokon, amelyek segíthetnek csökkenteni az élelmiszer-vesztést. Ezek kerülnek majd bemutatásra a vásáron, - amennyiben a kipróbálás során megbízhatónak bizonyulnak -, mint az INNOVATIONPARC PACKAGING koncepciója.

METAL PACKAGING PLAZA 2014
  Ugyancsak színpadra kerül az interpack 2014 keretében a METAL PACKAGING PLAZA. Ez a speciális téma a 2011. évi interpack vásáron ünnepelte premierjét, egy új találkozópontot formálva a nemzetközi fémcsomagolási szektor és beszállítói számára.
Összességében a fémcsomagolási ipar hozzávetőleg 40 cége vett részt a plaza standján, melynek dizájnja visszhangozta a témát, a fém megkülönböztető használatát, és nem csak a kiállítók termékeinek bemutatására, hanem az iparág információs platformjaként, fórumként és találkozási pontként is szolgált.
  Ez a speciális bemutató, melyet a German Verband Metallverpackungen e.V. (VMV) és az Empac támogatott, reprezentálta az európai fémcsomagolás előállítókat, és most továbbfejlesztik az interpack 2014-re. Számos a fémcsomagolási iparágban tevékenykedő vállalat amely a 2011. évi vásáron különböző helyeken állított ki, már jelezte részvételi szándékát a METAL PACKAGING PLAZA 2014 különbemutatón.

Mobil alkalmazások az öko-címkék helyett?

A mobiltechnológiák előrehaladtával növekszik a "smart" vonalkóddal ellátott termékek köre. Az Organic Monitor (www.organicmonitor.com) szakértői úgy gondolják, hogy végül néhány területen átveszi a vezetést az öko-címkéktől.

   Az öko-címkék jelenleg fontos szerepet játszanak a fenntartható termékek jelölésében. Valóban, a zöld szimbólumok és logók kezdenek mindenütt előfordulni, élelmiszereken, kozmetikai cikkeken, háztartási tisztítószereken, textilárukon, bútorokon, vagy akár játékokon. Azonban, néhány fogyasztó kezd kiábrándulni az öko-címkékből, az átláthatóság és az általánosan elfogadott standardok hiánya miatt. Például, az élelmiszerek terén elburjánzó öko-címkék a fogyasztók összezavarodását okozzák, azáltal, hogy sokuk nem tud különbséget tenni az „Organic”, „Fairtrade”, „Rainforest Alliance” és más öko-címkék között. Így egyre több fogyasztó fordul a mobiltechnológia alkalmazásaihoz, hogy megkapja a szükséges információt.
  A mobil eszközök lehetővé teszik a fogyasztónak, hogy bőségesen kapjanak információt a termékről annak Quick Response (QR) vonalkódja segítségével. Az Organic Monitor adatai szerint sok nyugati fogyasztó keresi azokat a fenntartható termékeket, ahol részletes információkat tud kapni a termék környezeti hatásáról, társadalmi és akár gazdasági „lábnyomáról”, amíg az az üzletbe kerül.
  Néhány márka lehetővé teszi a fogyasztónak hogy a vonalkód alapján lekövesse a termék eredetét. Az Organic Monitor figyeli az USA-beli GoodGuide megoldást, mint a mobiltechnológiai alkalmazások éllovasát. Az okos alkalmazás letöltésével mobiltelefonjukra, a fogyasztók részletes információkat kaphatnak a termékek különböző egészségügyi, környezetvédelmi és társadalmi paramétereiről. A GoodGuide közel 100 000 fogyasztói termékről és gyártóról ad értékelést. Például e szerint a Horizon márkanevű organikus eredetű tej alacsonyabb környezetvédelmi besorolással rendelkezik, mint a Nesquick epres tej-itala. A személyi higiénia szektorban a Nature’s Gate babasampon mérgezőbb, mint a Johnson & Johnson hagyományos samponja.    A termékek különböző szempontok szerinti értékelésével rávilágítanak sok fenntartható termék hiányosságaira. Ahogy a fogyasztók kezdik megérteni az információt, többet akarnak tudni a fenntartható termékekről. Bár az organikus a mezőgazdaság leginkább fenntartható formája, az előállítási standardokban jellemzően nem szerepel a szén-dioxid, víz és energia „lábnyom”. Így egy Latin-amerikai organikus gazdaságból származó almának mégis nagyobb lehet a környezeti hatása, mint egy hagyományosan, de helyben termelt gyümölcsnek. Hasonlóan, egy „Fair Trade” kávénak lehet pozitív szociális hatása az afrikai termelőkre, de ugyanakkor kedvezőtlen hatása a környezetre.
  A mobiltechnológiák fő előnye, hogy holisztikus képet adnak a termék fenntarthatósági bizonyítványáról. Amíg a legtöbb öko-címkének az a hiányossága, hogy csak néhány elszigetelt etikai / ökológiai szempontot vesz figyelembe, a mobiltechnológia ad néhány más fenntarthatósági indikátort, mint a szén-dioxid kibocsátás és a csomagolás „környezeti lábnyoma”.
  Ma már több mint 500 szimbólum és logo reprezentálja a fenntartható élelmiszereket, így sok fogyasztó elvész az öko-címkék útvesztőjében. A mobiltechnológia egy kijáratot biztosíthat ebből a labirintusból, hogy a vásárlók a valóban „zöld” termékeket szerezhessék be.