Változások a termékdíj törvényben

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Nagy Mikóst a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkárát kérdeztük a termékdíj törvény idei változásairól és a CSAOSZ elmúlt évéről, idei feladatairól.

Milyen volt a tavalyi év a CSAOSZ számára?

Azt reméltem a Csomagolási Világszövetség (WPO) 2016. évi budapesti találkozóját követően lesz egy nyugodtabb időszak, - szerencsére nem így lett. Tavaly is sok feladatunk volt, és talán eredményesen is végeztük. A CSAOSZ alapvető feladata a szakmai érdekképviseleti, érdekvédelmi munka, ezen belül is, elsősorban a vállalatokat gazdasági, működési oldalról érintő jogszabályokkal kapcsolatosan teendők képezi munkánk középpontját. Emellett, én ugyanebbe a kategóriába tartozónak érzem azt, amikor a vállalatok üzleti kapcsolatainak kiépítését, továbbfejlesztését segítjük valamilyen formában. Így, együtt célszerű bemutatni a tavalyi évet. Január folyamán több tanfolyamot szerveztünk, például az Aldi-nál tartottunk egy egész napos kihelyezett tanfolyamot, ennek célja elsősorban a szakmai ismeretek átadása volt. Ők maguk kerestek meg bennünket azzal, hogy szeretnének egy átfogó képet kapni, hogy mi a csomagolástechnikában a legújabb trend, tendencia, hogy amikor egy akár hazai, akár külföldi beszállító egy csomagolást bemutat, meg tudják ítélni, az mennyire korszerű, valóban újdonságot jelent, vagy egy átlagos, szokásos csomagolásról van szó? Más nézetből pedig, ha egy áremelést akarnak a beszállítók csomagolásra hivatkozva végrehajtani, annak műszaki tartalma ezt indokolja-e?

Termékdíjas témában is tartottunk januárban egy tréninget. Ezt igyekszünk minden évben januárban megtartani, hogy az aktuális évi változásokat bemutassuk, értelmezzük. Az idei január 31-én lesz. Akit érdekel, még jelentkezhet a honlapon, a www.csaosz.hu címen.

Februárban, a bécsi nagykövetségen tartottunk egy B2B találkozót. Ennek előzménye annyi, hogy az ausztriai Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja az a Mautner Márk úr, aki korábban a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál / HITA / ITD Hungary-nál dolgozott, vele megbeszéltük azt, hogy ők szívesen helyt adnak egy olyan találkozónak, ahol a magyar vállalatok bemutatkoznak, az általuk meghívandó osztrák érdeklődők előtt. Hosszas előkészítés után februárban erre sor is került, nyolc vállalattal (melyből hét CSAOSZ tagvállalat volt) érkeztünk a találkozóra, és közel nyolcvan kétoldalú megbeszélést abszolváltunk. Azt gondolom, ez egy olyan kezdeményezés volt, amely pont azt segíti elő, hogy a magyar (tag)vállalatok új üzleti kapcsolatokra tegyenek szert.

Itt adja magát a kérdés, érkezett-e visszajelzés a részt vevő cégektől ennek hozadékáról?
Igen, egy fél évvel később kaptunk válaszokat és alapvetően pozitívak voltak. Konkrét számadataink nincsenek, de volt, aki nagyon értékelte és örült, tehát valószínűleg ő új partnerre talált, voltak olyanok, akik azt mondták, arra hasznos volt, hogy új kapcsolatokra tegyenek szert, de az elmúlt hat hónap alatt még nem történt üzletkötés, és valljuk meg őszintén, volt néhány olyan osztrák résztvevő is, aki inkább magát akarta eladni a magyar vállalatoknak, közvetítők, ügynökök stb. Ezeket udvariasan meghallgatták, és azt mondták, még akár lehet is belőle valami, de nem erre készültek. Azonban ezt nem lehet tökéletesen kiszűrni, akárhol rendeznénk ilyet. Mint ahogy tervben van hasonló rendezvények szervezése a környező országokban.

Március volt a PPD-Expo, - a csomagolóipar még egy kicsit távol tartja ettől magát, bár azt hiszem, más csomagolási tematikájú kiállításokhoz képest nem kell szégyenkeznünk. Úgy igyekeztünk a részvételt elősegíteni, hogy a CSAOSZ kibérelt egy nagyobb területet, így kedvezőbb volt a helydíj, amit a tagvállalataink körében meghirdettünk és ezáltal tudtuk megoldani, hogy még több csomagolós cég (Amco, Amsy, GS1, Omnipack Klaszter, ÖKO-Pannon, Reményi) megjelenjen. Ezzel, hogy mi ezt összefogtuk, kedvezőbb volt a vállalatok számára a helydíj, a standépítési költség, mintha mindegyikük külön-külön intézte volna ezt. Ezt a mintát fogjuk követni és a következő alkalmakkor is hasonlót szeretnénk. Az április főképp előkészületekkel telt, a májusi Interpack szakvásárra, amelyik megint csak nagyon mozgalmas volt, egyrészt létre kellett hozni a standot, amelyben a Magyar Nemzeti Kereskedőház közreműködése, - most már látom az idei Anuga FoodTec kiállításon való megjelenés szervezése kapcsán -, hatalmas segítség volt. Fárasztó volt, hosszú volt, de eredményes.

Hogy mi az üzleti értéke? Azt látom, ahogy az első Interpack részvételünk után elkészítettem a statisztikákat a résztvevő vállalatok 2014., 2015. és 2016. éves mérlegadataiból - elsősorban az export bevételekre fókuszálva - 7 résztvevőből 6 cég esetében az szépen emelkedett. Úgy gondolom, a folyamatos külpiaci jelenlét, ha esetleg nem is azonnal, de egy hosszabb időtávban vizsgálva, meghozza az eredményét.

Ezt követően merültünk bele igazán a Hungaropack Magyar Csomagolási Verseny szervezésébe, amely tavaly volt 50 éves. Készítettünk egy különkiadványt a jubileumra, azzal a céllal, hogy legyen egy rendszerezése az elmúlt fél évszázad Hungaropack díjat elnyert nevezéseinek. A verseny díjátadó rendezvényére az októberi csomagolási konferencián, került sor, melyet újra száz fő feletti résztvevői számmal sikerült megrendeznünk. A konferencia nyitó plenáris ülésének fő előadójaként Chikán professzor urat sikerült megnyernünk.  A szakmai program egyébként 4 szekcióban folyt, ezek: termékdíj, a csomagolóanyaggal érintkezésbe kerülő élelmiszerek (food-contact), bio-műanyag, illetve vállalat menedzsment voltak.

Novemberben a WorldStar zsűrije volt fontos, mert a kimutatások szerint, 20 év távlatában 96 WorldStar díjat nyertek a magyar nevezések. Az volt a vágyam, bárcsak lenne elég nevezés, és díjazott, hogy elérjük a 100-at. Végül is volt 7 nevezés és jó arányban sikerült nyerni, így bent vagyunk a „százasok klubjában”.

Termékdíj, termékdíj, termékdíj

Ha egy kicsit visszatérünk a termékdíj témájához, még 2016-ban elkezdtük, és a tavalyi évben is folytattuk azt a rengeteg számoláson alapuló munkát, amely a termékdíjas szabályozásban az egyéni hulladékkezelési lehetőséget ösztönzővé tételét szolgálta. Ennek annyi a háttér információja, hogy alapesetben a vállalatok befizetik a termékdíjat és onnantól nekik nincs feladatuk a csomagolási hulladék hasznosításával. Ezt kellene elvégezni az államnak, ráadásul most már két minisztériumhoz tartozik a feladat, a törvényi szabályozás és az ipari-, kereskedelmi begyűjtés a Földművelésügyi Minisztérium hatásköre, a lakossági hulladékgyűjtés pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megfelelő szervezeti egységéhez tartozik.

Mi úgy látjuk, a különböző számadatok alapján, hogy a csomagolási hulladékok gyűjtése és hasznosítása gyenge teljesítményt nyújt, összességében nem, vagy épp csak teljesíti a célszámokat, amelyek az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló irányelvében találhatóak. A kibocsátás 60%-át kell visszagyűjteni, ebből 55%-ot anyagában való hasznosításra kell(ene) átadni, és megvan alapanyagonként is a hasznosítási célszám. Azonban ezek nem mindegyike teljesül. Papírnál, aminek nagy hagyománya van, fémnél, aminek nagy keletje van a gyűjtők körében, nincsenek gondok, műanyagok esetében valamivel meghaladja a begyűjtési arány a 22,55%-ot, ugyanakkor a fa és az üveghulladék esetében komoly probléma van. A fa hasznosítási arányát nyilván az Unió sem véletlenül határozta meg 15%-ban, valószínűleg nem csak hazánkban, hanem Európa más tájain is „háztartási energetikai hasznosítással” kezelik, ami persze nem szabályos, de ezért nincs fa hulladék a rendszerben, az üveg pedig egyszerűen nem kerül bele. Ez okozza a legnagyobb problémát, hogy az üveg mindig szőrén-szálán eltűnik és ott a kötelező 60%-ot nagyon nem tudjuk megközelíteni.

Ezen háttér információk alapján gondoljuk azt, hogy a szabályozásban az egyéni hulladék kezelési teljesítés az, amely rá tudna segíteni az állam által szervezett hasznosítási teljesítményre (habár a teljesítéshez pénzügyi fedezetet a termékdíjbevételek bőségesen adnak), tehát az egyéni gyűjtést, ha azt ösztönzővé tennénk, és egyre nagyobb lenne, akkor ez az állam által begyűjtött mennyiséghez hozzáadódva javítaná a számokat, vagy elérhetővé tenné a célértékeket.

Itt végül is elértük azt, hogy a szabályozás feltételeit módosították és a papír esetében a nagyon diszkriminatív ún. „R” díjtételt módosítsák. Idéntől tehát pénzügyi szempontból érdekeltté váltak a cégek, hogy foglalkozzanak ezzel a lehetőséggel, - akiknél nagy mennyiségben keletkezik hulladék, jobban járhat az egyéni hulladékkezelési móddal, mint az állami rendszerrel.


Azaz, aki az állami rendszerben van, az befizeti a kilogrammonkénti 19 Forintot és ezzel letudta a kötelezettségét, ha az egyéni teljesítést vállalja, az egy kicsit kockázatos, mert az fajlagos termékdíjat fizet, ami a teljesítés mértékétől függ. Ha valaki elvállalja az egyéni hulladékkezelés teljesítését, de nagyon rossz arányt ér el, akkor lehet, hogy a 19 Forintnál sokkal több termékdíjat kell fizessen, ellenben ahogy nő a begyűjtési arány a kilogrammonként fizetendő termékdíj úgy csökken, és ha eléri a törvényben szereplő 65%-os küszöbszámot, akkor csak 12 Forintot kell fizetnie, tehát marad nála 7 Forint annak fedezetére, hogy ő maga gondoskodjon a begyűjtésről, adminisztrálásról, egyebekről, és ha megfelelő volumen van nála, akkor ebből a 7 Forintból minden bizonnyal meg tud spórolni, ami az ő nyeresége.

Ehhez nagy cégek volumene és adminisztratív háttere szükséges, jól gondolom?

Nekünk most az lesz a következő feladatunk, hogy ezt a rendszert népszerűsítsük, mert igaz, hogy a törvény megjelent novemberben, végrehajtási rendelete pedig decemberben, de fel kell készítenünk a cégeket erre, ismertetnünk a lehetőséget, hogy át tudják számolni, számukra megéri-e erre a rendszerre átállni. Logisztikai parkoknak például, - a törvényi szabályozás szerint náluk keletkezik a hulladék, ők a kötelezettek - ez érdekes lehet, hiszen bejön a rengeteg áru külföldről, ők szétbontják, kisebb egységekben terítik, a hulladék pedig ott marad. Miután a rendszer nem csomagolási hulladékról beszél, hanem papírhulladékról, műanyag csomagolási hulladékról stb., tehát, ha valakinek valamely anyagáramban van megfelelő mennyiségű hulladéka, elég neki arra koncentrálni, azzal az egyéni teljesítésben részt venni, míg a további, műanyag, fém, fa, üveg anyagáramokkal maradhat az állami rendszerben.

Tehát szét lehet bontani ezeket az anyagáramokat?

Igen, és azt reméljük, hogy ezt a rendszert sikerül népszerűsítenünk, illetve hogy rá tud segíteni az országos adatokra, méghozzá úgy, hogy a vállalatoknál megtakarítás is jelentkezzen.

Mi arra számítottunk, hogy a törvénymódosítás kapcsán nagy, átfogó változások nem várhatók a választások előtt, sőt, tulajdonképp a kicsit is népszerűtlenebb módosítások ki is kerültek a törvénytervezetből.

Kimaradt a módosításból az áruházban hozzáférhető műanyag zacskók díjtételének emelése. Az EU kezdeményezése alapján a 15 mikronnál vastagabb zacskók forgalmazását vissza kell szorítani, ezért, azokat az 1 900 Forintos „büntető” termékdíjjal akarták terhelni, amit a bevásárló reklámtáskákra már évek óta alkalmaznak. Itt az a terv, hogy az áruházban csomagolási funkciót betöltő 15 mikron alatti zacskók, amelyek például kenyérfélék, péksütemények, zöldségek, gyümölcsök csomagolását szolgálják, azok esetében marad a normál termékdíj, de amennyiben a 15 mikront meghaladja az erre a célra rendelkezésre bocsátott zacskó, annak termékdíja 1 900 Ft/kg lesz.

Ez végül 2018-ban nem került be a termékdíj törvénybe, de én arra számítok, hogy ennek ellenére meg fognak jelenni alternatív megoldások, mint például a papír és perforált műanyagfólia összetételű zacskók, amelyek a társított anyagok kategóriájába tartoznak, így ezekre azok díjtételei érvényesek. Személy szerint úgy gondolom, hogy az előre csomagolás bizonyos zöldség-, gyümölcs féléknél el fog terjedni, ami kiváltja a műanyag zacskók forgalmát.

A vékony műanyag zacskók felhasználása bizonyosan csökkenni fog, de nem vagyok biztos benne, hogy az össz-csomagolószer felhasználás, országos szinten kevesebb lesz, mert a jelzett termékeket továbbra is csomagolni kell. Ha úgy alakul, hogy ezek a 15 mikronos zacskók erre nem használhatók, a 16 mikronos pedig már nagyon megdrágul, akkor például áruházi előrecsomagolást fognak alkalmazni. Példaként hozhatjuk a sajtokat, amelyeket mondjuk 20 dkg-os adagokban meg tudunk venni az áruházban előre csomagolva, nyújtható fóliában. Ha zacskóban volna, vonatkozna, de mivel nyújtható fóliában van, nem vonatkozik rá ez a tervezett szabály. Azért, hogy az élelmiszer-biztonság megmaradjon, de ne kelljen rá túl magas díjtételt fizetni, a csomagolástechnika ki fogja dolgozni a megoldásokat. Ez elősegítheti az innovációt, mert az élet rákényszeríti a változtatásra a vállalatokat.

Egy további, kedvező része a termékdíj szabályozásnak, hogy a sokat támadott kereskedelmi csomagolás kategória kiesett. Ez a kereskedelmi csomagolás elnevezés nem volt szerencsés, ezt italcsomagolásnak kellett volna elnevezni, ásványvizekre, gyümölcslevekre, szörpökre, ezekre a jólétinek mondott termékek csomagolására vonatkozott. Amikor indult, az üvegre, társított csomagolásra, műanyagra, fémre, mindenre vonatkozott, amibe ilyen termékeket töltöttek, tehát alapvetően arról volt szó, és ezért is tartottuk diszkriminatívnak, mert a terméket adóztatta a csomagoláson keresztül, mert ha ugyanolyan csomagolásban forgalomba került egy nem ebbe a körbe tartozó termék, például étolaj PET-palackban, akkor arra nem vonatkozott a kereskedelmi csomagolási díjtétel, míg, ha ugyanazt a környezeti hatást adó PET-palackba ásványvizet töltöttek, akkor már igen. Ez a szabályozás az utóbbi időben már leszűkült, és csak a fém italcsomagolásokra korlátozódott, ezért úgy döntöttek a jogalkotók, hogy fém italcsomagolás elnevezéssel létrehoznak egy új kategóriát, 57 Forintos kilónkénti díjtétellel, a korábbi 304 Ft-os kereskedelmi csomagolási díjtételt pedig megszüntették.

Sok változás volt, pl. a vámtarifa számok területén. Fontos, hogy most már az aktuális évi kombinált nómenklatúra szerinti besorolást kell alapul venni, eddig, vissza kellett nyúlni a 2010-es adatokhoz, más területeken azonban az aktuális vámtarifaszámot kellett használni. Ez most egységes lett.

Elektromos, elektronikai berendezések esetében átsorolások történtek, aki ebben érdekelt, annak ezt át kell néznie, mert ott egységesen 57 Ft lett a termékdíj, például a telefonok esetében ez lényegesen magasabb volt, a napelemeknél is kedvezőbb lett a helyzet, de olyan termékek is bekerülhettek a termékdíjra kötelezettek körébe, amelyekre korábban nem vonatkozott a szabályozás, így mindenkinek, aki ilyen termékekkel foglalkozik, át kell néznie a törvényt. A fentiek miatt is gondoljuk, hogy hasznosak a CSAOSZ által szervezett termékdíjas tanfolyamok, ahol részletes tematika szerint végigvesszük az aktuális helyzetet, a változásokat és ahol szakértő előadóknak közvetlenül fel lehet tenni a felmerült kérdéseket. A legközelebbi tanfolyam január 31-én kerül megtartásra, ahol a vezető előadó, Debreczeni László, aki korábban, egészen a kezdetektől, a VPOP/NAV a termékdíjas szabályozásért felelős munkatársa volt.

Beszéljünk pár szót az idei év terveiről

Sok tervünk, feladatunk van a 2018-as évre is, januárban a termékdíjas tanfolyam, februárban a Sirha Budapest kiállításon a Wessling Hungary Kft-vel együttműködve szervezünk a food-contact témájában programot, a csomagolások élelmiszerbiztonsága és környezetvédelmi megfelelősége címmel. Ugyancsak még február hónapban részt veszünk a Flexó-szimpóziumon, Győrben, ahol egy előadással készülünk. Szeretnénk a termékdíjas tanfolyami kör keretében egy vámtarifaszámos rendezvényt is tartani, ami elsősorban szemléletformáló, ismeretbővítő lenne, a termékdíjjal foglalkozó kollégák számára, hogyan is érdemes hozzáfogni a termékek vámtarifaszám szerinti besorolásához.

Márciusban megjelenünk kiállítóként Kölnben az Anuga FoodTec kiállításon, ami az élelmiszeripar beszállítóinak seregszemléje. Ennek egyik tematikája a csomagolás és velünk lesz a közösségi standon a Flexo 2000 Kft., a Kajári Kft., a Krajcár Kft. és a Pandan Kft. is. Áprilisban kell, hogy foglalkozzunk, újólag, már saját szakmai nap keretében a food contact témájával. Tavaly az Európai Bizottság egy szemlét tartott Magyarországon, hogy a vonatkozó EU-s jogszabály előírásainak hogyan felelnek meg a vállalatok. A forgalomba hozott csomagolóanyagoknak kell legyen olyan megfelelőségi nyilatkozata, ami a migrációs jellemzőit összefoglalja. Ezek meglétét vizsgálták, a végeredményt nem tudjuk, de a minisztériumi szakértők azt mondták, a meglátogatott vállalatok nem mutattak nagyon pozitív képet. Ezért úgy gondoljuk, ezt napirenden kell tartani, és folyamatosan tájékoztatni a cégeket, milyen jogszabályok vannak, mit írnak elő, mit várnak el, minek kell meglennie, és szeretnénk azt, hogy azokat a CSAOSZ tagvállalatokat, ahol ennek megvan a jó gyakorlata, be is mutassuk, elmondják hogyan érték ezt ők el. Sok előkészítést igényel, de foglalkozni kell vele, mert egyre fontosabbá válik. Most volt egy egyszeri vizsgálat, de biztos, hogy rendszeresen ellenőrizni fogják a hatóságok és egy idő után szankcionálni is. Mindemellett versenyképességi tényező is, mert ahogy ez egyre inkább tudatosul, vagy bármilyen probléma felmerül, szükség lesz ezekre, és ha valamely cégnek nincs, hátrányba kerülhet a versenytársakhoz képest.

Hasonló probléma van a szellemi tulajdon védelmével, a termékhamisítással. A bűnözők rájöttek, hogy egyszerűbb a csomagolást hamisítani, mint a terméket, amit sokan megvesznek, mert szinte a megtévesztésig hasonló, és valójában nem azt a terméket tartalmazza, amit remélnek, elvárnak. Ezzel a témával is kell foglalkoznunk, a NAV kezdeményezése alapján és ennek is lesz, egy tematikus napja, ahol újra várjuk majd a résztvevőket. Nyáron, ősszel Hungaropack Magyar Csomagolási Verseny, novemberre tervezzük idén a csomagolási konferenciát, amelynek zárásaként kerülnek majd átadásra a 2018. évi Hungaropack díjak.

 

Készítünk egy közvélemény kutatást is a tagvállalatok körében, arról, hogy az októberi Autótechnika kiállításon megszervezzünk-e egy olyan közösségi standot, ahol, hasonlóan, mint a PPD-expón, jelen lehetnek mindazon tagvállalatok, akik autóipari beszállítók. Én úgy gondolom, ennek lehet jogosultsága. Egy másik megjelenési projekt pedig a Csomagolási Világszövetségen keresztül a Fachpack kiállításon való részvétel, mint CSAOSZ, de ennek még keresem a megvalósítási lehetőségeit.

Köszönöm a beszélgetést!

Csaba László

 
Hirdetés
Főoldal

Eseménynaptár

február 2018
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Aktuális események

Nincs esemény

Állásbörze

Nincs aktuális állásajánlat.
Ma 2018. február 21., szerda, Eleonóra és Zelmira napja van. Holnap Gerzson napja lesz.
Nyomdavilág Online

On-line felhasználók

Oldalainkat 33 vendég böngészi

Szótár

Céginformációk


Hírlevél feliratkozás







Free Joomla Templates by JoomlaShine.com